.

Miguel és Sonia: a spanyol szekció:) Velük vagyok eddig a legjobb viszonyban, a spanyolomat nem ártana átismételni, de azért küzdök:D Miguel több évig élt Németországban, meg sok egyéb helyen is, szóval elég jól elvagyunk vele németül.
Sonia nem nagyon beszéli a fritzet, de érti, angolul és spanyolul mindig szót értünk.

Anja és Sylwia, a két lengyel lány, akiktől mindig tanulunk valami újat, például: tak (igen), nye (nem), Dziękuję („dzsikuje” - köszönöm) szpierdalaj ( Menj a … ntwerpenbe:D) És persze itt van Mihao is, aki a doktoriját csinálja itt Weingartenben. Olyan durván gyorsan (Attila, Sziszi:D) beszélik a nyelvüket, mint a spanyolok a sajátjukat.

Vegard, a laza norvég srác, akivel mindig lehet találni közös témát. Ő is jól beszél németül, bár ahogy látom, a szavak eléggé hasonlítanak a két nyelvben.

Ja, és nehogy kifelejtsem a francia különítményt: Ingrid, Céline (már több éve itt tanul), Romain, Edouard, Vincent, Crystelle és Charlotte. Ők is mind jó fejek. Egyik este Ingriddel megkóstoltattuk a német söröket, bár ő nem akarta. Persze meggyőztük, hogy muszáj megismerkednie a német kultúrával:)

Az órák csak a március 12-ei héten kezdődnek, a  németek többsége ezért hazahúzott, elég üres még a kollégium. Szal a program:délelőtt nyelvi kurzus a többiekkel 11-ig, délutánonként adminisztratív dolgok, bank, beiratkozás, városnézés, körhinta, nyalóka:D

Esténként mindig elmegyünk valahova, a két egyedüli és ezért legjobb hely a HoKi, és az Alibi. Ilyenkor Vasilis, a hangos görög is mindig felbukkanik, kb. 100 decibellel nő a hangnyomás, ha megérkezik:)